Az 1867-es kiegyezéssel létrejött állam a magyar történelem egyik legsajátosabb berendezkedése volt. Az Osztrák–Magyar Monarchia két, sok tekintetben önálló államot fogott össze egyetlen uralkodó és néhány közös ügy alatt – ez a dualizmus lényege.
Mit jelentett a dualizmus?
A rendszerben Ausztria és Magyarország belügyeiben nagyrészt önállóan intézkedett, de bizonyos területeket közösen kezeltek. A közös uralkodó személye és a néhány közös ügy tartotta össze a birodalom két felét.
A közös ügyek
- Külügy: a birodalom egységes külpolitikát folytatott.
- Hadügy: a közös hadsereg a monarchia egyben tartását szolgálta.
- Az ezekhez tartozó pénzügy: a közös ügyek finanszírozása.
- Rendszeres egyeztetés: a két fél időről időre újratárgyalta a feltételeket.
A dualizmus kora a gazdasági és kulturális fellendülés, egyben a nemzetiségi feszültségek időszaka is volt. A rendszer 1918-ig állt fenn, és mély nyomot hagyott a régió történelmében – megértése kulcs a 19–20. századi Közép-Európa megismeréséhez.
